- A nyári napforduló az év egyik legizgalmasabb napja.
- Ez a nap a csillagászati nyár kezdetét jelenti.
- A nyári napfordulón az északi féltekén a júniusi napforduló az év legrövidebb éjszakáit és leghosszabb napjait jelzi.
Az ókori kultúrákban is tudták, hogy a Nap pályája az égen, a nappalok hossza, valamint a napkelte és a napnyugta helye mind szabályosan változik az év során. Hogy kövessék a Nap éves járását, olyan emlékműveket építettek, mint az angliai Stonehenge és a perui Machu Picchu.
Muszáj egy kicsit elmélyednünk a csillagászatban, hogy megértsük, mit is jelent valójában a napforduló. Ma már tudjuk, hogy a fordulatot a Föld tengelydőlése és a Nap körüli keringése okozza.
A Föld ugyanis nem függőlegesen kering a Nap körül, 23,5 fokkal dől a tengelyéhez képest. Az év során ez a dőlésszög okozza, hogy a Föld északi és déli féltekéje helyet cserél. Tehát a Föld dőlése – nem pedig a Naptól való távolságunk – okozza a telet és a nyarat. Valójában a bolygó januárban van legközelebb a Naphoz, és júliusban a legtávolabb a Naptól.
Nyári napforduló 2025-ben
- Mikor van? 2025-ben a nyári napforduló június 21-én 2:42-kor van.
- Mit jelent? A nyári napforduló az év azon pontja, amikor a Nap a legmagasabb állásban delel az égbolton az adott féltekén. A nyári napforduló napján a nappal a leghosszabb, az éjszaka a legrövidebb. A júniusi napfordulón, függetlenül attól, hogy a Földön hol tartózkodunk, a Nap a horizonton a legészakibb ponton kel és nyugszik. Ilyenkor a Nap pontosan a Ráktérítő (23,5° északi szélesség) fölött van merőlegesen, azaz ott a Nap delelésekor pontosan a fejünk felett áll.
- Mi a helyzet a nappalok hosszával? Számunkra az északi féltekén a júniusi napforduló az év legrövidebb éjszakáit és leghosszabb napjait jelzi. A déli féltekén viszont a leghosszabb éjszakákat és a legrövidebb nappalokat. Magyarországon például ilyenkor a nap több mint 16 órán keresztül van fent az égen.
A júniusi napforduló a természetben
A nyári napforduló június 21-én fontos fordulópont a természetben
A Föld összes teremtménye számára semmi sem olyan alapvető, mint a nappalok hossza. Végül is a Nap a Föld felszínének szinte minden fényének és melegének végső forrása.
Ha valaki az északi féltekén él, észreveheti a korai hajnalokat és a késői naplementéket, valamint a nap magas ívét az égen mindennap. Láthatja, hogy délben milyen magasan jelenik meg a nap az égen, illetve ekkor van az évben a legrövidebb déli árnyéka is az embernek.
A júniusi napforduló a nyár első napja?
Egyetlen világszervezet sem jelölt ki hivatalos napot az új évszakok kezdetére, a különböző iskolák és hagyományok különböző módon határozzák meg az évszakokat. A meteorológiában például a nyár június 1-jén kezdődik. És minden iskolás tudja, hogy a nyár akkor kezdődik, amikor megszólal az év utolsó iskolai csengője.
Mégis, június 21. talán a legszélesebb körben elismert nap, amikor az északi féltekén a nyár, a Föld déli felén pedig a tél elkezdődik. A júniusi napforduló mellesleg eshet június 20-ra vagy 22-re is, de olyan régóta fennálló hagyomány, hogy mindenki ezeket a dátumokon tartja a napfordulókat.
Stonehenge, piramisok és a napforduló
A modern embernek a napforduló egy olyan időszak, amikor felidézi a korai emberek égbolt iránti tiszteletét és tudását. Számos rituálé kapcsolódik a nyári napfordulóhoz.
A mai Anglia területén körülbelül 5000 évvel ezelőtt az emberek hatalmas köveket helyeztek el egy széles síkságon, és a júniusi napforduló napfelkeltéjéhez igazították azokat.
Lehet, hogy soha nem fogjuk megérteni Stonehenge teljes jelentőségét, de azt tudjuk, hogy az ilyen jellegű tudás nem korlátozódott a világnak csak ezen részére. Nagyjából ugyanabban az időben, amikor Stonehenge-et Angliában megépítették, két hatalmas piramis és a Szfinx is elkészült. Ha a nyári napfordulón a Szfinxnél állnánk, és a két piramis felé néznénk, látnánk, hogy a nap pontosan közöttük nyugszik le.
Miért nem a leghosszabb napon a legmelegebb az idő?
Ha a júniusi napforduló hozza a leghosszabb napot, miért tapasztaljuk a legforróbb időt július végén és augusztusban? Ezt a hatást az évszakok késésének nevezik. Ugyanez az oka annak, hogy délután melegebb van, mint délben.
Lényegében a Földnek időbe telik, mire felmelegszik egy hosszú tél után. Még júniusban is jég és hó borítja a talajt egyes helyeken. A napnak meg kell olvasztania a jeget – és fel kell melegítenie az óceánokat –, és akkor érezzük a legmelegebb nyári hőséget.
Fotó: Getty Images Forrás: earthsky
